Nos elsőnek furcsa lehet a bejegyzésem címe, de igen új ember lettem, megváltoztam magam miatt a barátaim és családom miatt, de az emlékek megmaradtak.Hogy mért változtam meg?Jó kérdés, magam sem tudom még a választ teljesen, de annyiban biztos leheteg, hogy a változást nem csak én és a családom látta meg.Sajnos a változás "áldozatokkal" jár.Összevesztem egy olyan emberrel, aki nagyon fontos volt nekem, hogy mért vesztem vele össze azt viszont pontosan se ő, se én nem tudjuk, de annyi biztos, hogy egy jó darabig most így is lesz..de hogy egy kis öröm is legyen az ürümben, félig meddig neki köszönhetem, hogy megváltoztam és felnyílt a szemem, hogy nem mindig az a szép és az a jó amit csak a szemed lát és el akarsz magaddal hitetni. De rájöttem, hogy van mellette három olyan ember akiket eddig nem vettem észre, hogy valójában tényleg barátnőnek tartanak és nem csak kihasználnak, vagy ugratnak, hanem tényleg fontos vagyok nekik és megbíznak bennem, bár egy emberben még kételkedem, de úgy érzem nincs semmi okom már rá, hiszen a beszélgetésünk után kiderült, hogy valójában miért is sírt azon a bizonyos napon és mért vagyunk neki ennyire fontosak. :D jó tudni....
Vég szónak annyit hogy az osztályban is vannak ám klikkesedések, igaz melyikben ne lenne, de kár hogy a barátok között (már akit annak lehet nevezni) is vannak. De én már úgy vagyok velük, hogy inkább osztálytársak, ők voltak azok akik keztdek az emberrel undorítóan beszélni...hát ahogy ők viszonyúlnak hozzám én is úgy fogok hozzájuk, de visszatérve arra a három személyre bennük érzem, hogy teljes szívvel bízhatok és ezt jó tudni.
